Aktualitások a vagyonvédelemben, hírek, információk, érdekességek
 

 

 

MINŐSÉG-, ÉS KÖRNYEZETPOLITIKA

 

" BIZTONSÁG-KIVÁLÓ SZÍNVONAL-DISZKRÉCIÓ"

"A Bittó Kft vezetősége a minőség iránt elkötelezett. A Kft.-nél kiemelt fontosságú, hogy a Megbízók igényeit a szolgáltatással szemben megfogalmazott piaci elvárásoknak megfelelően a lehető legmagasabb szinten elégítse ki

 


info@avagyonvedelmeben.hu


Minden 90. percben bankrablás!

Minden 90. percben kirabolnak egy bankfiókot az Európai Unióban, derül ki az Európai Bankszövetség legfrissebb elemzéséből. A Financial Times írása szerint 2004-ben 5864 bankrablás történt az EU 25 országában, Svájcban, Izlandon, és Norvégiában.

Miközben a rablások száma 2004-re csupán kismértékben, az elkövetők elvetemültsége, és az alkalmazott módszerek brutalitása nagymértékben növekedett. A támadók egyre többször használják is korábban inkább csak megfélemlítésre fenntartott fegyvereiket, és gyakran fordulnak a túszszedés eszközéhez. Aggodalomra ad okot az is, hogy a szervezett bandák olykor országhatárokon túlról érkeznek, és sokszor nehézfegyvereket, robbanóanyagot is bevetnek.

Forrás: vg.hu

HASZNOS TUDNIVALÓK ÉS TANÁCSOK
A VAGYONŐR FEGYVERHASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATBAN


A vagyonőr fegyverhasználata a jogszabályok értelmében csak jogos védelmi, valamint végszükségi helyzetben megengedett. A fegyverhasználatot megalapozó két lehetőség mindegyikének jellemzője, hogy

 az emberéletet fenyegető támadás, illetve a támadással közvetlenül fenyegető élethelyzet már kialakult;
 a közvetlen életveszély miatt nincs idő a lövés halogatására.

A fenti jellemzőkre figyelemmel —a témával kapcsolatosan elterjedt téves hiedelmek cáfolatára— kijelenthető, hogy az elkövetőre jogos védelmi helyzetben leadott célzott lövést megelőzően, illetve annak kapcsán

 nem kötelező az elkövető felszólítása, hogy hagyjon fel a cselekményével;
 nem kötelező figyelmeztető lövés leadása;
 nem kötelező az elkövető „kíméletes” meglövése, amely kézre, lábra irányul;
 kötelező a támadás, vagy veszély elhárítását követően a meglőtt bűnöző számára a

haladéktalan segítségnyújtás csakúgy, mint minden más sérült személy esetében.

Téves az az álláspont, amely szerint az elkövető hátát ért lövés sosem minősülhet jogos védelmi helyzetben leadott lövésnek. Ez a tézis csak akkor igaz, ha menekülő elkövetőt ér a hátán a lövés. Ha azonban az elkövető például a vele szemben álló személyre szegezi lőfegyverét és az élete kioltásával hihetően fenyegetőzik, akkor az elkövető mögött álló vagyonőr jogos védelmi helyzetben hátba lőheti az elkövetőt, és nem köteles felszólítani, hogy a lövés előtt forduljon szembe vele.

Mindez nem jelenti azt, hogy mindenáron, vagy főként az elkövető elpusztítására kellene törekedni. Csupán arról van szó, hogy nem kell a vagyonőrnek a gyilkos szándékú támadóval szemben hátrányos helyzetből fellépnie, mert késedelem és célzási megkötések nélkül használhatja a fegyverét, vagyis jogos védelmi helyzetben az elkövetőt haladéktalanul és bármely testrészén meglőheti.

Sor kerülhet az elkövető felszólítására és/vagy figyelmeztető lövés leadására, ha ezen intézkedéstől reálisan várható, hogy az elkövető felhagy az emberéletet veszélyeztető jogtalan magatartásával, mert ez esetben az emberélet az elkövetőre leadott célzott lövésnél enyhébb intézkedéssel is megóvható. Ilyenkor nemcsak megengedett, hanem kívánatos is ezen megelőző intézkedések megtétele.

A rendőrség minden lövést köteles kivizsgálni. Ha úgy érzed, hogy a fegyverhasználatod megítélése problémás lehet, vagy túl zaklatott vagy, élj törvényes jogoddal és kérj ügyvédet —akár a vezetödön, ügyeleten keresztül— mielőtt bármilyen nyilatkozatot teszel!

Ne feledd: a legnagyobb fegyvertény a sikeres megelőzés!!!

A VAGYONŐR FEGYVERHASZNÁLATA VÉGSZÜKSÉGBEN, TÚSZHELYZETBEN

Az emberre leadott célzott lövés jogosságát megalapozó végszükségről akkor beszélünk, ha az alábbi feltételek egyidejűleg teljesülnek:

 valakinek az élete másként el nem hárítható veszélyből csak a fegyverhasználattal menthető meg, és

 a veszély elhárítása nem okoz sem ugyanakkora, sem nagyobb kárt, mint amelynek elhárítására törekszünk (nem aránytalan tehát az élet megmentése súlyos testi sértés okozása mellett).

A fegyverhasználatot megalapozó, másként el nem hárítható életveszély

A vagyonőr végszükségi fegyverhasználatát megalapozó, másként el nem hárítható életveszélyt jelentő eset a valóságban igen ritkán alakul ki. Ilyen lehet például, ha az elkövető öldöklésbe kezd, vagy valakit magához ránt, és e túsz megölésének közvetlen veszélye következik be (az elkövető a nála lévő késsel a túszt szurkálja, pisztolyával meglövi, stb.) Ekkor egyidejűleg kétféle, a törvényes fegyverhasználatot megalapozó jogi helyzet áll elő:

 az elkövetővel szemben jogos védelmi helyzetről;

 a túsz életének megmentése tekintetében végszükségről beszélhetünk.

A vagyonőr a jogos védelem szabályai értelmében csak akkor adhat le lövést az elkövetőre, ha e lövéssel az elkövetőn kívül más testi épségét nem veszélyezteti. A túszt magához szorító elkövető esetében viszont az ilyen „tiszta” helyzet szinte kizárt. Nyilvánvalóan nem lenne azonban helyénvaló, ha a jog arra kötelezne mindenkit, hogy tétlenül nézze végig embertársa meggyilkolását. Erre a helyzetre ad korlátozott megoldást a végszükség szabálya, az arányosság megkövetelése mellett.

A lövéssel okozott sérelem arányossága

A végszükség szabályai szerint a vétlen személy (pl. túsz) életének másként meg nem oldható megmentése érdekében akkor is leadható jogszerű lövés az elkövetőre célozva, ha fennáll annak veszélye, hogy a lövés által esetleg a vétlen személy is megsérül. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a vétlen személy halálát okozó, vagy annak reális veszélyét jelentő lövés a végszükség esetében megkövetelt arányossági követelménynek nem felel meg, vagyis törvénysértő. Ezért rendkívüli körültekintést igényel, és csak végső esetben kockáztatható meg a fegyverhasználat az elkövetőre irányuló lövés esetében, ha azzal más személy (pl. a túsz) is veszélybe —de nem életveszélybe— kerülhet. A vétlen személy életveszélybe kerülése esetén végszükségi helyzet nem áll fenn.

A vagyonőr fegyverhasználata túszhelyzetben

A túszhelyzetben az a fő szabály, hogy a vagyonőr

 ne avatkozzon közbe;

 engedelmeskedjen a túszejtő parancsainak, s erre irányuló követelés esetén akár a fegyverét is adja át neki;

 szakszerű és higgadt magatartásával igyekezzen a konfliktust kezelni.

A fő szabályt akkor lehet törvényesen mellőzni, ha az alábbi, a jogos védelem mellett a végszükséget is megalapozó feltételek mindegyike egy időben fennáll:

 az elkövető ölni kezd, vagy ennek reális és közvetlen veszélye áll fenn, és

 más módon, mint lövéssel a veszély nem hárítható el, és

 a lövés eredményeként az elkövetőn kívül senki élete sem kerül veszélybe (vagyis mások sérülésének lehetősége életmentés esetén nem kizáró ok).

Az emberélet veszélyeztetése még végszükségben sem megengedett!

Ne feledd: a legnagyobb fegyvertény a sikeres megelőzés!!!